A paprika betegségei.
Nem célom, hogy teljes leírást adjak, de szeretném bemutatni azokat a paprika / paradicsom / burgonyafélék betegségeit amivel valószínű, hogy mindenki találkozni fog. Nem könnyű ismeretek nélkül a beazonosításuk, de kiindulásnak elegendő, hogy megfelelő védekezést tudjunk végrehajtani. Fontos a folyamatos megelőzés, ha már megjelennek a tünetek, akkor sokkal nagyobb odafigyelést kell fordítani a növényekre.
Én 4 fő csoportra osztanám:
- tápanyag problémák, hiánybetegségek,
- baktérum és gomba betegségek,
- rovar kártételek,
- vírusok.
Általában az egyik hozza magával a többi nyavalyát!
|
|
Tápanyag problémák, hiánybetegségek.
Észlelésekor könnyen be lehet avatkozni, rövidtávon kezelni lehet. Megelőzhető folyamatos adott növekedési szakaszra javasolt vegyes tápoldatozással, nagyobb élőtérrel, megfelelő talajjal, megfelelő öntözéssel. A botanikában a klorózis a növények olyan állapota, amikor a levelek nem állítanak elő megfelelő mennyiségű klorofillt, amely többek között a levelek zöld színéért is felelős; így a klorózisban szenvedő, azaz klorotikus levelek fakók, sárgák vagy sárgásfehérek. A klorózis név a Chloris görög mitológiai személynévből vagy a görög khloros szóból származtatható, amelynek jelentése ’zöldessárga’, ’fakó zöld’, ’fakó’, ’halvány’. A sárgulás lehet világossárga (pl. nitrogén vagy kálium), lehet élénksárga vagy narancssárga (pl. magnéziumhiány) lehet sárgásbarna-barna (pl. foszforhiány). Maga a hiány mértéke is befolyásolja a sárgulást, azaz a szín intenzitását.
Alaposabb megfigyelést igényel, hogy a levél melyik részén kezdődik a sárgulás. A káliumtünetre jellemzően a levél hegye kezd sárgulni, a nitrogén esetében a levél széle, míg a magnéziumra, különösen a kabakos növények esetében (dinnye, tök, uborka stb.) a levélnyél irányából induló klorózis a jellemző.
Makroelemek: a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K). Egyszerűen megfogalmazva nitrogén felelős a növekedésért, a foszfor a gyökeresedést, tápanyag felvételt segíti elő, a kálium főleg a virágzás megkezdéséért felel. Ez így mondjuk nagyon le van egyszerűsítve!
|
|
A nitrogén hiányát a növény satnya növekedése, fakó-világoszöld színe jelzi. Az alsó levelek sárgulása nitrogénhiányra vezethető vissza
Többlete az állomány megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkezik.
|
|
A foszfor a generatív fejlődés makro eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a termésképzés szempontjából alapvető jelentőséggel bír. Hiánya esetén a növény sötét zöld / lilás, eleinte csak a levelek széle lesz lilás, nagyfokú hiány esetében pedig az egész levél és a növény szára is. A gyökérzet legyengül, a növény satnya lesz.
Túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye.
-P
|
A kálium nélkülözhetetlen eleme a szénhidrát anyagcserének, valamint a keményítő képzésnek- és lebontásnak. Jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A harmonikus káliumellátás védi a növényt a szárazságtól és a stressztől. A káliumhiány tünetei először az idősebb leveleken láthatók, utána terjednek tovább a fiatalabb levelekre. A levelek széle bronzszínűvé válik és/vagy megég, esetenként klorózis is előfordul. A növények a szokásosnál kisebbek és kevesebb rajtuk a termés. Teleltetett állományt érdemes a hideg elleni jobb tűrőképeségüvé tenni szeptember végétől plusz kálium adagolásával. Ez szinte minden télikerti növényre vonatkozik.
-K
|
|
A mikroelemek
A mikroelemek olyan ásványi anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő fejlődéshez. Hiányuk esetén a növény deformálódik, a termésmennyiség csökken. A mikroelemek hiánya adódhat abból, hogy a talajban ténylegesen nincs elegendő az adott elemből, de előfordul az is, hogy a jelen lévőket a növény nem tudja felvenni, mert másik elem többlete/hiánya gátolja a felvételt.
|
|
Magnézium, Mg: A magnézium a klorofill központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növények asszimilációs folyamataiban. A káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú, kevés magnéziumot tartalmazó talajokon a növények Mg felvétele gyakran akadályoztatott. Bőséges foszfor- és nitrogénellátottság esetén a növények magnézium igénye is megnő, így a N, P és a K műtrágya adagok növelése a Mg relatív hiányát okozhatja. A magnézium hiánytünetek megjelenését döntően az idősebb leveleken kezdődik. A tünetek a klorofill pusztulásából erednek. A hiány következtében a növények alsóbb levelei sápadttá válnak, ugyanakkor a főér és környéke még hosszabb ideig zöld marad, a levelek először sárgásak, majd vörösesen elszáradnak.
|
| Vas, Fe: A vas felvétel a levelekben a tenyészidő kezdetétől folyamatosan növekszik, amennyiben abszolút vagy relatív a vashiány, a leveleken jellegzetes tünet alakul ki. Fe-hiány esetében a fiatal levelek egyenletesen sárgulnak, a levéllemez a szokásosnál vékonyabb. Gátolja a vas felvételét a magas agyagtartalom, a finom eloszlású magas mésztartalom. |
| Bór, B: A bór alapvető szerepet játszik a növények tápelem-felvételében, a szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Növeli a sejtfal stabilitását, így a kártevőkkel és a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet, a sejt differenciálódását, elősegíti a pollen csírázását, a virág és a termés kialakulását, kedvezően befolyásolja a vízháztartás alakulását. Bórhiány elsősorban a savanyú kémhatású, laza vagy igen kötött, tehát szélsőséges talajadottságok között lép fel. Általános szabály, hogy a talaj felvehető bórtartalma a kötöttség, valamint a talaj szénsavas mésztartalmának növekedésével (pH emelkedéssel) csökken. A hiány következtében romlik a megporzás hatékonysága, az íz közök rövidek lesznek, a virágok lehullnak. |
| Mangán, Mn: tünetei a fiatal levelek már a kihajtás után rövid idő múlva elhalványulnak. A levél erek között mozaikos sárgulás jelentkezik, a levéllemez lassanként pirosra színeződik, majd ezt nekrózis és a levél erek sárgulása követi. A hajtásnövekedés és a bogyóérés erősen korlátozott, tünetei gyakran a vas-klorózis tüneteivel megegyezőek. |
| Kalcium, Ca: paprika / paradicsom esetében nagyon fontos! A Ca hiányát nem minden esetben kíséri látható tünet. Ebben az esetben a növények gátolt növekedéséből lehet rá következtethetni. Kifejezettebb hiány esetén a növényi csúcsrügy fejlődése elmarad. Számos esetben a hiány következtében a növényen nem fejlődnek új levelek, a meglévő idősebb levelek csúcsi része elszíntelenednek és elnyálkásodnak. A hiány jellegzetes tünete a fiatal növényi részek klorózisa, valamint a fiatal levelek kanalas felkunkorodása és a levél erek megbarnulása. A talaj savanyodását meszezéssel (mésztrágyázással) vagy kalcuim tartalmú levél tápoldatozással lehet megszűntetni. A termés vége elhal, feketedik. Terméskötődés kezdetekor érdemes nagyon odafigyelni erre! |
Réz, Cu: a rézhiány a fiatal levelek hervadásaként kezdődik, majd azok később kékeszölddé válnak és felfelé sodródnak. A súlyosan érintett növények aszottak és klorotikusak.
Só érzékenység: a paprikafajok érzékenyek a magas sótartalomra. Közvetlen vetés után a kelés lassú és egyenlőtlen lehet. A csíranövények növekedése satnya. A növekedési pont kiszáradhat és lelohadhat, ami a csíranövény elhalását okozza. Az idősebb leveleken a szélek barnulása és klorózisa, valamint perzselődés alakulhat ki. Súlyos esetben a levelek elhervadnak és leválhatnak. A gyökerek enyhén elszíneződhetnek, a hajszálgyökerek alulfejlettek lehetnek, és a gyökércsúcsok általában vastagok és nekrotikusak. A só mérgezés tünetei hasonlítanak a szárazság és a műtrágya okozta égés tüneteihez. Megelőzhető nagyobb talaj mennyiséggel vetéskor. Megszüntethető felülröl öntözve a talaj teljes átmosásával, ekkor rengeteg más elem is kimosódik a talaj szerkezete napokra nagymértékben megváltozik!
|
|
Baktérum és gomba betegségek.
Megelőzésen van a hangsúly! Mindenhol ott vannak, levegőben, vízben, talajban. Könnyű védekezni ellenük, réz és kén tartalmú vegyszerekkel, van bió termesztésben engedélyezett szer is, ráadásul olcsó és hatékony is. Champion WG.
Palánta dőlés, Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum: a palánták hiányosan kelnek (a csíra a talajban elbarnul, elrothad), illetve később a szártő üvegessé, vizenyőssé válik, elvékonyodik, és a palánta kidől. A Rhizoctonia gomba lombleveles korban is képes megbetegíteni a növényeket, ekkor a szártő parásodását, majd a tő elhalását okozza. Vége a szezonnak. mindkét kórokozónak a nyirkos, nedves, levegőtlen, tömőr talaj kedvez.
|
